KH: Régen nem látott kedves ismerősöm! Mesélnél néhány szót, arról hogy mi történt veled mostanában és hogy jutottál el a jelenlegi szintre?
TG: Mindig is érdekelt a kézilabda és már kisgyermek korom óta jártam a KSE edzéseire, és sokszor be is álltam közéjük, igaz még akkor nagyon fiatal voltam hozzájuk. Körülbelül felsős korom óta játszottam a komádi csapatban, és én voltam a legfiatalabb játékos. Fejesné Irmuska néni figyelt fel először a tehetségemre, majd 11 éves koromban elkerültem a berettyóújfalui BMSE serdülő csapatához. Itt néha a felnőttben is játszottam. 2009 tavaszán több nagy csapattól is jöttek megfigyelők és nézték, elemezték a játékomat. Kaptam ajánlatot a Debreceni VSC kézilabda csapatától és Békéscsabáról is. Aztán telefonon felkeresett Róth Kálmán, a junior válogatott edzője. Ajánlatot kaptam a Győri Audi Eto csapatába, ahol nem sok időt kaptam a gondolkodásra. Ez tavaly májusban történt és július 20-án el is mentem Győrbe a nyári edzőtáborba, ami nagyon jó volt, sokat ismerkedtem és persze a napi 2 edzések jól ki is merítettek, de megérte. Ekkor már hivatalosan is a győri utánpótlás csapat igazolt játékosa voltam.
KH: Akkor aránylag gyorsan felpörögtek az események. Elmesélnéd milyen egy átlagos hét a Győri Eto játékosaként?
TG: A klub 6+1 éves amatőr szerződést adott, amely bármikor változtatható. Ez azért van így, mert még csak 13 éves vagyok és egy győri általános-és középiskola sportosztályán tanulok. A 6+1 év pedig még azt takarja, hogy az általános és középiskolai tanulmányaimat még biztosan itt Győrben folytatom, de a későbbi tanulmányaimnak már nem feltétlenül vannak a városhoz kötve. Délelőtt tehát iskolában vagy, majd a napi egy edzés után este, vagy kora reggel, hajnalban tanulok. Sűrűn vannak meccseink is hétköznap, de ezek általában hétvégén vannak. A csapatommal 3 bajnokságban is szerepelünk. Az OSB-ben (Országos Serdülő Bajnokság) jelenleg első helyen állunk; NBII Felnőtt, itt 3-4. helyen vagyunk és a Megye I. osztályú bajnokság élén is mi vagyunk. Ezen eredményekre nemcsak mi, de az edzőnk, Hornyák Lajos is nagyon büszke.
KH: Kollégiumban vagy elszállásolva?
TG: Igen, kolis vagyok, én származom a legtávolabbról a csapatban, de tényleg nagyon imádjuk egymást a társaimmal, Vanessza barátnőmmel szinte testvérként szeretjük egymást. Nagyjából már megszoktam a távollétet, de szerencsére havonta egyszer mindig haza tudok jönni, és a szüleim is, amikor csak tehetik, eljönnek hozzám Győrbe, vagy a meccseimre, amikor idegenben játszunk valahol.
KH: Milyen poszton is játszol? Mesélnél egy kicsit az eddig elért eredményeidről?
TG: Irányító és bal lövő poszton szerepelek, és szerényen megjegyzem, hogy a gólátlagom is kiemelkedő a csapatban. 2009. decemberében vehettem át a 96-os korosztály „Év kézilabdázója" díjat, amit Tomori Zsuzsanna, válogatott kézilabdázó adott át. Néhány nappal ezelőtt megnyertük a Balázs kupát, amely egy nemzetközi korosztályos torna.
KH: Végezetül, hogy képzeled el a jövőbeli Tóth Gabriellát?
TG: Szeretnék feljutni a nagycsapatba, szeretném felölteni a válogatott mezt, de mindehhez még nagyon sok munka és kitartás szükséges. Szeretném mindig a lehető legjobb teljesítményt nyújtani bajnokságokat, kupákat. érmeket nyerni...
KH: Mindehhez szívből kívánunk neked nagyon sok sikert és erőt, valamint gratulálunk az eddigi szép eredményeidhez. és nagyon-nagyon szorítunk érted itt Komádiban, hiszen ha lehet valahol mindenki egy kicsit magáénak is érzi a sikereidet!
TG: Köszönöm szépen, nagyon jól esik!
FORRÁS:
Komádi Hírmondó
Szabó Attila, 2010.április 10.